Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Őszi szelek (1979. okt. 4.)

2009.01.30

Itt az õsz. A rossz érzések összesûrûsödtek bennem. Kezdõdik a börtönélet. Bebugyolálva ülök a teraszon, a takarók alatt nem tudok mozdulni. Nézem a fákat, megsárgult levelek kókadoznak az ágakon. Te fénytelen Nap! Maradék melegedet szórd le rám! Tarts még kint, mert gyûlölöm a nappali feszült hangulatát. Odabent mindenki szerepet játszik. Én némán ülök az ágyam mellett és a sarkot bámulom. Ha kifelé fordulok, nem tudom, hová tegyem a holmijaimat. Csak a sarokba állított széket érem el. Nincs sok holmim, elfér rajta az a pár levél vagy papír, ami hozzám tartozik, a könyvem és a naplóm. A hátam mögött zajlik az élet, csattannak ki a viták, amelyekhez sokkal kevesebb közöm van, mint mondjuk Lady Chatterleyhez.
Inkább a hûvös széllel és a haldokló napsugárral vállalok közösséget.

1979. okt. 4.