Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét (1980. ápr. 5-7.)

2009.02.05

Mondhatnám, semmi különös nem történt, úgy teltek el az ünnepek, ahogy szoktak. Mamus kitakarította a lakást, ablakot tisztított és aprósüteményeket készített. A sütik illata úgy járta át a házat, hogy az ember legszívesebben beleharapott volna a levegőbe.
Grethyék már szombaton kijöttek, ami papust nagyon feldobta. A búskomorság elszállt róla, s csak nevetett a gyerekeken és viccelődött velük. Ha Chakka incselkedve elszaladt mellette, elkapta és "na most megvagy" kijelentéssel magához húzta. Chakka persze sivalkodott, de ha eleresztette, újra felé futott, amire papus ismét megfogta a ruháját, és kezdődött az egész játék előlről. Papus elnevezte Chakkát Gizzynek, amit a Gyökerek c. film egyik főszereplőjéről, Kizzyről- mintázott valamikor régebben. Azóta neki Chakka egyszerűen csak Gizzyy. Nem is szólítja másképp.
- Én nem vagyok Gizzyy - hajtogatja Chakka de úgy tűnik, ez is a játék része mindkettőjüknél. Greg néha beleszól a játékba, de egész más hangnemben.
- Ne nyafogj! - parancsolja, szerintem csupán azért, hogy mondjon valamit.
Délután süteményt tett a szájába és beült a szobába tévézni. Amikor elfogyott a sütije, kiszólt a konyhába, hogy vigyenek még neki, amire mamus és Grethy felváltva ugrottak. Kicsit nevetséges volt.
A kis Gil pár nap múlva lesz egy éves. Gregre hasonlít. Duci még mindig, szeret is enni. Vele egyelőre alig tudok foglalkozni, kézről kézre adják, kivétel az én kezem. Gondoltam, oda majd magától fog bemászni, pár hónap, vagy egy év múlva.
Grethyék éjszakára hazamentek mondván, jobb a gyerekeknek a megszokott helyükön aludni. Egyedül Chakka nem örvendett neki, de megnyugtatták, hogy másnap újra velünk lehet.
Szombaton este együtt ettük meg az ilyenkor szokásos húsvéti sonkát és tojást, mamus krumplisalátájával. Van valami meghitt ebben a szertartásos vacsorában. Igen, van, akkor is, ha az asztal körül, a társaságból egyedül én hiányzom. Nekem a szobába hozza mamus az ünnepi vacsorát, amit nem örülök, de rosszabb lenne mulyán ücsörögni az élcelődő, poénos mondatok alatt. A különc, akit különccé tett a helyzete. Vagy maga a család? Nem is tudom. Azért az ízek és illatok rám találtak, ami átmenetileg feledtette borongásomat.
Vasárnap templomnap mamusnak, és fejedelmi ebéd mindenkinek mamus részéről. Délután tévézés, egyszerű tojásfestés amolyan kispolgári hangulatban.
Hétfő reggel terített asztalon süteményekkel, piros, zöld, narancssárga tojásokkal vártuk a locsolókat. Nem jöttek sokan, régen elmúlt az az idő, amikor Grethy kegyeiért rajzottak be a fiúk ezerféle illatú kölnikkel.
Papus is kicsípte magát és elsétált a kis Gillel Polly nénihez, hogy megöntözzék őt. Délre az egész locsolási ceremónia lezajlott és mamus megint feltálalta a finom ételeit.
Grethyék estefelé mentek haza, s mi újra hármasban maradtunk.
Végülis semmi különös nem történt. Elfutott fölöttünk egy szokványos húsvéti ünnepkör, amit megpróbáltunk nagyon fontosnak tartani.

1980. ápr. 5-7.