Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy éjszaka alatt fordult a kocka (1979. dec. 20.)

2009.02.05

Az idő játszik velünk.
Tegnap szinte napoztam, ma nagy pelyhekben hull a hó. Alig hittem el, hogy reggelre hófelhők tornyosulnak az égen, és hideg árad be a nyíló ajtón. Pedig voltaképp ennek van itt az ideje. Egyetlen éjszaka alatt mintha fordult volna a világ.
Egyik kedvenc mesém jár a fejemben, ami a 12 hónapról szól. A mesében Maruszját a gonosz mostohája és testvérei elküldték a kemény télben epret, almát, ibolyát hozni. Maruszja csak ment, mendegélt, míg rátalált a 12 hónapra. Ott ültek egy nagy tűz körül az erdei tisztáson. A lány elmondta illedelmesen, mi járatban van, és a hónapok megsegítették. Amikor Április ütött pálcájával a tűz felé, nyomban ibolyamező termett körülöttük. Amikor Szeptember tette ugyanezt, almafákkal lett tele a vidék. Megirigyelték ezt a mostohák és ők is felkeresték a 12 hónapot. De ők nem viselkedtek illedelmesen, sőt inkább hetykén, fellengzősen, ezért a hónapok hatalmas hóesést zúdítottak rájuk.
Nézem az ablakon át, ahogy az almafán nő a hótakaró. Néha rászáll az ablakra egy-egy veréb, ugrál párat azután elröpül. Talán nem illik hozzá a fa bundája. Az almafa bundája csak az almafához illik és kész.
Szürke az ég és álmos vagyok. Mamus sürög-forog, drukkol, hogy ne kelljen havat lapátolni.
Egyedül Chakka élvezi a havazást. Egész nap a kedvenc babáját szánkóztatja. Be sem akar jönni az udvarról. Ha mégis benyit olyan, mintha egy ruhacsomó lépné át a küszöböt. Csak a két szeme és az orra látszik ki a sapka alól. A ruhája havas, úgy néz ki mint egy csacsogó hóember.
És tegnap még sütkéreztem a teraszon.

1979. dec. 20.