Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Didergés felsőfokon (1979. nov. 26.)

2009.02.05

Negyedik napja fázunk. Az a kályha, ami Grethyék szobájában van, teljesen elromlott. A nappali szenes kályhája nem fűt be három helyiséget.
Reggel mindenki dolgozni ment, Grethyvel és a gyerekekkel maradtam a házban. Pulóverekben is dideregtünk, s a vacogástól én alig tudtam beszélni.
A szokott időben, este ötkor mamus és papus együtt tértek haza. Megtudtam, hogy papus orvosnál volt, aki betegállományba küldte.
Megrökönyödve tapasztalták, milyen hideg a lakás. Azonnal eldöntötték, hogy kérnek Polly nénitől egy régi olajkályhát. Szerencsére Polly néninek volt olyan, amit nem használt és kölcsön adta.
Polly néni mamus testvére. Úgy hasonlítanak egymásra, mintha ikrek volnának, ráadásul sokszor egyforma ruhát varratnak maguknak. Én a különbséget csak abban látom, hogy mintha Polly néni érzékenyebb volna mamus meg határozottabb. Nagyon szeretnek együtt lenni, bár régebben előfordult köztük egy kis mosolyszünet, aminek okát sose tudtam meg. Polly néniék gazdagok, mi szegények vagyunk, így Joseph és Gerry, a két fiúk viszonylag jobb körülmények között nőttek fel. Joseph a szülőktől örökölt vállalkozással kezdett foglalkozni, Gerry inkább tanult, először fényképésznek, aztán tanárnak és vannak még további tervei. Gerry nagy zenerajongó. Led Zeppelin, The Doors, ezek a kedvencei. Tele van méregdrága lemezekkel, és rajonganak érte a csajok. A szülők inkább Josephet dicsérték mindig, Gerryt különcnek tartották.
Polly néniék szinte hozzátartoznak az életünkhöz. Mamusék velük élnek társadalmi életet és tőlük kérnek segítséget, ha gondjaink vannak. Ezúttal is Polly néniék olajkályhája mentett meg minket a fagyhaláltól.
Közben beállított Greg egy új karburátorral az elromlott kályhánkba, és nekiállt a szerelésnek.

1979. nov. 26.