Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első nap (1980. febr. 5.)

2009.02.05

Mamus vizsgálatokra ment, ő mindig odafigyel az egészségére. Olyasmikkel is felkeresi az orvost, amire én fittyet hánynék. Tudom, jól teszi, mert mindig találnak nála valamit vizsgálat közben és az nem aranyóra lánccal. Úgyhogy a nap óriási meglepetését nem is ő okozta, hanem az, hogy míg az orvosnál volt, váratlanul nyílt az ajtó és betoppant nagyi. Leült mellém, én csak néztem, alig hittem a szememnek. Azt hiszem, az egész családból engem szeret a legjobban. No és Peetet. Grethyvel a csuda tudja, miért, örökké baja volt. Állítólag már akkor is, amikor oviba jártunk. Mindig azt mondta rá, hogy olyan mint egy pokróc. Nem tudom, mit gondolt alatta, mindenesetre elérte, hogy Grethy se tudta megszeretni őt. Nagyi örül, ha beszélhet valakinek, ezúttal történetesen nekem.
Újra elmondta, mennyire nem akarta annak idején, hogy mamus és papus összeházasodjanak. Ő minden gyermekét taníttatta, papust is és a nővérét M nénit is, és bizony arról hallani sem akart, hogy papusnak csak hat elemit végzett felesége legyen. A sors azonban nem így gondolta, amibe nagyi nem bírt belenyugodni. Úgy vélem, az élet a legjobb rendező, mert elképzelhetetlen, hogy papus mellett más is húzta volna az igát több, mint 20 évig.
Nem jó hallani a mamust érintő negatív kritikákat, a régi dolgokhoz semmi közöm. Próbáltam olyan időkről beszéltetni, amelyek érdekeltek. Az idős emberek történetei elgondolkodtatóak. Leálltam a pakolással és csak hallgattam, hallgattam őt. Leginkább az érdekelt, hogy éldegél Peet, örül-e a magnójának, jár-e még a haverokkal discoba. De nagyi csak a sirámairól magyarázott hadonászva
Vajon honnan tudta meg, hogy üres a ház, vagyis csak én vagyok itthon?

1980. febr. 5.