Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Agnes látogatása (1979. szept. 7)

2009.01.30

 

Szegény Agnes, borzalmas, mennyire nem bírnak téged és a gyermekeidet! Bárcsak láttad, hallottad volna, mi történt azután, hogy elmentél tõlünk. Vagy talán jobb is, hogy nem hallottad.
De ne törõdjünk vele. Nekem nagyon jó volt megint sétálni veled! Mese és Gery futott mellettünk.Chakka nem akart velük futni, õ csak bújt hozzám, és nagy szemekkel figyelt. Amikor Geryék labdáztak õ a kocsim lábtartóján ülve nézelõdött. Hazafelé az ölembe ült, fáradtnak látszott, sírdogált. Grethy ebéddel várt bennünket. Mint jó háziasszony tálalt. Kaja után aludni tették a gyerekeket. Mese és Gery nagyon eleven volt. Felváltva ugráltak ki az ágyból, és kapták el Chakka valamelyik kiszemelt játékát. Láttam, hogy Grethyben megy föl a pumpa.
Agnesék 3-kor köszöntek el. Éppen, amikor mamus megjött a buszról.
- Mit gondol, ki volt itt? - kérdezte Grethy mamustól, s úgy tûnt, dühével viaskodik.
Ettõl a perctõl estig nem hallottam mást, csak hogy Agnes gyerekei milyen rosszak, milyen malackodva esznek, milyen retkesek, látszik rajtuk, hogy nincsenek rendesen megmosdatva. Úgy éreztem, csak engem akar tiporni, de igyekeztem közömbösnek mutatkozni. Egyszercsak az orrom elé dugott egy szétszedett mûanyag játékot, és szó szerint ezt mondta.
- Ha filléres dologról lenne szó, nem érdekelne, de ezt Greg hozta Lengyelországból. Biztosan drágán vásárolta. Kiváncsi vagyok, mit mond, ha majd meglátja. Milyen jó, hogy Chakka nem ront el semmit, legalább mások szétszedhetik.
Majdnem sírva fakadtam. Majdnem sírok. Fáj minden. Ez a nap. Ez a család. Ez az élet.
Fáj, hogy nincs senkim, akivel szót válthatnék emberi hangon.
Este Greg csak legyintett az elrontott játékra. Nem lehetett olyan drága.

1979. szept. 7.