Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A jószándék kezdete (1980. jan. 11.)

2009.02.05

Levetkőztettük a fát.
Este 9-ig nem történt semmi rendkívüli. A megszokott szorongással ücsörögtem az asztalnál Grethyék szobájában és Chakkával játszottam. Már Gilnek se furcsa a jelenlétem, aranyosan igyekszik négykézláb mászni, néha a lábamba kapaszkodik.
Estefelé visszavonulok, vagy inkább ki a nappaliba, a sarkomba, és várom a jó, öreg éjszakát, amikor elcsöndesül a ház.
A gyerekek esti fürdésénél azonban újra baj történt. Grethy a fürdés előtt általában forró vizet enged a kádba, hogy felmelegítse azt. Senki nem tudott róla. Chakka meglepetést akart okozni azzal, hogy egyedül bemászik, és meg is tette. A tűzforró vízbe lépett. Sikítani kezdett és két kézzel kapaszkodott a kád szélébe, hogy felhúzza magát. Grethy berohant, és kirántotta a gyereket. Lábára gyorsan hideg vizet engedett. Greg kiabálni kezdett.
- Ügy kell neki, minek tesz ilyet?
Szegény kislány, ennek a zűrzavaros családnak örömöt akart szerezni, hát ez itt nem megy.
Nehezen bár, de végül mindenki megnyugodott. Chakka lábát hideg vizes törölköző fedte.
Egyszercsak szó szerint ezt mondta.
- Ugye anya, aranyos vagyok, mert már nem sírok!

1980. jan. 11.