Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sütitörténet

2009.02.06

Kép Egy fiatal nõ várakozott egy nagy repülõtéren, hogy felszállhasson a repülõre.
Mivel több órát kellett várnia, eldöntötte, hogy vásárol egy jó könyvet. A könyv mellé vásárolt egy csomag süteményt is. Leült a váróteremben egy padra, pihenni és olvasni kezdett. A pad másik oldalán, ahol a süteményes csomag volt, egy férfi kezdte az újságját olvasni.
Ahogy a hölgy elvette az elsõ sütit, ugyanazt csinálta a férfi is. A hölgyet nagyon ingerelte ez a magatartás, de nem szólt, csak gondolta:
"Milyen pofátlanság, kedvemre pofon ütném."
Minden elvett süti után a férfi is elvett egyet. Ez nagyon dühbe hozta, de nem akart jelenetet csinálni. Az utolsó sütinél ezt gondolta:
"Na most mit csinál ez a pofátlan élõsködõ?"
A férfi megfogta az utolsó sütit, kettétörte és odanyújtotta a felét neki.
"Ah, a jóból is megárt a sok!"
Magán kívül volt a hölgy. Villámgyorsan fogta a könyvét és a csomagját majd kirohant a felszállópálya felé.
Ahogy leült a repülõgépen a helyére, kinyitotta a kézitáskáját, hogy kivegye az olvasószemüvegét, és legnagyobb meglepetésére akkor vette észre a süteményes tasakját egészben és érintetlenül.
Egyszerûen pocsékul érezte magát. Rájött a tévedésére. Teljesen elfelejtette, hogy a süteményes tasakját a kézitáskájába tette.
A férfi megosztotta vele a süteményét minden félelem és minden rosszérzés, rosszindulat nélkül. Lesokkolva emlékezett arra, miket gondolt, hogyan nem osztotta volna meg a süteményét az ismeretlennel. Már nincs alkalma tisztázoi a helyzetet, és bocsánatot kérni.
Létezik négy dolog, amelyeket nem vagyunk képesek visszahozni.
A kõ nyomát, miután eldobtuk.
A szót, miután kimondtuk.
Az alkalmat, miután elszalasztottuk.
Az idõt, ami már elmúlt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.